Az Európai Bizottság nagyon fontosnak tartja a versenyképességet és az új munkahelyek teremtését - hangzott el a Nemzetgazdasági Minisztérium által szervezett "Program végrehajtás félideje: 2017" című nemzetközi konferencián. Emellett kihangsúlyozták, hogy Magyarország már az összes pályázatot meghirdette és a rendelkezésre álló teljes keretösszeg 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítja. Így az uniós források döntő többsége a kis- és középvállalkozások versenyképességét javítja és segíti őket a munkahelyek teremtésében.
A márciusi 101 milliárd forint után áprilisban mindössze 61 milliárd forintnyi uniós támogatást fizetettek ki Magyarországon a nyertes pályázóknak - derül ki szokásos havi elemzésünkből. Az első négy hónapban összesen csak 313 milliárd forintnál járunk, így egyelőre kérdéses, hogy sikerül-e teljesíteni a jogszabályban "előírt" legalább 2064 milliárd forintos kifizetési célt, amire a bónuszrendszer alapul. Bár a kormány március végére a 7 évre szóló keret 103,4%-ára meghirdetett pályázatokat, a meghirdetések nem álltak le, hiszen április során további 5 felhívás jelent meg 19 milliárd forintos keretösszeggel.
Tavaly decemberben rendkívül nagy összegű, 541 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt ki a magyar állam a nyertes pályázóknak, amivel a Portfolio 2,5 éves adatbázisa szerint messze megdőlt minden eddigi rekord. Az elképesztő év végi hajrát jól jellemzi, hogy december 27-től szilveszterig 107 milliárdos volt a kifizetés, ami összefügg a negyedik negyedévre előírt kifizetési célokkal is. Cikkünk megjelenésével éppen egy időben közölte a Miniszterelnökség, hogy végülis hat területen 100% felett teljesültek az éves kifizetési célok. Ettől azonban még nem biztos, hogy mind a hat területen számíthatnak az érintett állami dolgozók a negyedik negyedéves célprémiumra is.
Három uniós Operatív Program kapcsán is módosításokról határozott a legfrissebb Magyar Közlöny szerint a kormány, amelyek közül kettő az idei évre vonatkozó pályázati meghirdetési menetrendet érinti, a harmadik viszont magát az Operatív Programot. Utóbbi kiemelt jelentőségű, hiszen a magyarországi önkormányzatok sokaságát érintheti és az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia a változtatást.
Három Operatív Program Irányító Hatósági vezetőjét is meneszti januárban a kormány - tudta meg a Magyar Idők a döntésre rálátó forrástól, aki a kormányzati bizalom elfogyását említette indokként. A cikk szerint strukturális változások jöhetnek a személycserékkel párhuzamosan, és a menesztéseknek jelentős brüsszeli visszhangja is lehet azzal együtt, hogy a változásokat el kell fogadtatni az Európai Bizottsággal is.
A magyar uniós pályázati rendszert jelenleg a négyfokozatú skálán a második kategóriába sorolja az Európai Bizottság és a brüsszeli illetékesek jelzése szerint a most készülő jelentésben is ebben a kategóriában marad - jelezte a Portfolio-nak Csepreghy Nándor ma reggeli cikkünk nyomán. A Miniszterelnökség miniszter-helyettesének szavai tehát cikkünk azon forgatókönyvét jelentenék, hogy "nincs különösebb gond magyar szempontból" és nem történik meg a brüsszeli kifizetések automatikus felfüggesztése. Elismerte, hogy valóban több területen vannak viták a Bizottsággal és felvázolta, hogy mi a magyar álláspont. Reggeli cikkünk:
Elégedett vagyok azzal a politikai megállapodással, amit a sok éve húzódó aszfaltügyi vitában Lázár Jánossal kötöttem a minapi magyarországi utamon - mondta el a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Corina Cretu. A 450 milliárd eurónyi EU-támogatásért felelős uniós biztos a 2014-2020-as ciklus gördülékeny magyarországi elindításával is elégedett, de arra figyelmeztetett: legyünk résen az egyes évekre meghatározott programcélok betartásánál. Diplomatikusan megkerülte az érdemi választ arra a kérdésünkre, hogy mit gondol az új állami projektértékelési rendszer felállításáról, de kendőzetlenül kijelentette: a kkv-knak juttatott ingyenpénz helyett a hitelalapú uniós források az igazán hatékonyak. Ezzel együtt azt kérte a magyar kormánytól, hogy fontolja meg egy ilyen uniós kkv-programban való részvételt. Corina Cretu egyébként nagyon várja a kormány elképzeléseit arra a négy nagy kihívásra is, ami a 2020 utáni uniós támogatási politikánál azonosítható.
A kormány tisztában van azzal, hogy már 2016-ban nagyra nyílhat az olló az EU-pályázatok itthoni 2048 milliárdos kifizetése és a brüsszeli támogatások lehívása között, hiszen utóbbinál csak 875 milliárddal kalkulál - írja saját forrásaira hivatkozva a Magyar Nemzet. A lap további lényeges információja, hogy tudomása szerint az állam a 2014-2020-as ciklus terhére már 320 milliárd forintnyi előleget megkapott az EU kasszájából, ami teljesen összhangban van a Portfolio múlt heti elemzésében vázolt előleg időarányos részével. A cikkben jelzett támogatás- és előleglehívás alapján 802 milliárdos, a GDP 2,4%-át kitevő pénzforgalmi deficit rajzolódik ki idénre az EU-támogatások itthoni és brüsszeli kifizetési tempója közötti különbségből.
A kormány többször megerősített, rendkívül felpörgetett EU-s pályázati kifizetési tervének súlyos következményei lennének 2019-ig a magyar államháztartási hiányra és így az államadósság pályára - derül ki a Portfolio átfogó elemzéséből. Egyszerűbb megközelítésünk szerint 2018-2019-ben 6-7% körüli GDP-arányos államháztartási hiány adódna kizárólag abból, hogy az itthon felpörgetett kifizetésekkel nem tud lépést tartani Brüsszel. Az összetett megközelítésünkkel ez várhatóan "csak" 3-5% között alakulna. Az EU-pályázatokhoz kapcsolódó "olló" szétnyílása már tavaly is jókora nehézségeket okozott az állami büdzsé finanszírozásában, de a jelek szerint az csak a bemelegítés volt. Mindez új megvilágításba helyezi azt is, hogy eddig miért vonakodtak felminősíteni Magyarországot a hitelminősítők, és egyúttal jobban érthető a kormány minap bedobott ötlete a nullás költségvetésről, illetve a minél alacsonyabb deficitről.
Elemzésünk főbb üzenetei:
A gyors itthoni és a lassabb brüsszeli kifizetés miatt már idén 2% feletti hiány alakulhat ki
Az összetett megközelítés szerint 2018-ban közel 5%-os deficitre van kilátás, ami 2019-re 3% közelébe mérséklődhet
Ezt többlet állampapír kibocsátással kellene megfinanszírozni, de kérdés, hogy kik lesznek nagy tételben a vevők
A brüsszeli kifizetési korlát és az adósságfinanszírozási következmények módosíthatják, visszafoghatják az itthoni uniós pénzkifizetési terveket.
A Portfolio Uniós források rovatának indulása, azaz 2014 augusztusa óta kereken 3300 milliárd forintnyi uniós támogatást fizettek ki a magyar hatóságok, amelynek 60 százaléka mindössze két nagy Operatív Programhoz kötődik - derül ki rövid összegzésünkből. Ezzel párhuzamosan a vállalkozói réteg számára közvetlenül is érzékelt pályázati források mindössze 255 milliárd forinttal emelkedtek, így nem véletlen, hogy sokan úgy is ínséges időket éltek meg az EU-pénzek terén, hogy közben tényleg ömlött a gazdaságba a támogatás. De hova mentek ezek a pénzek? Alább ezt mutatjuk be röviden.
A magyar kormány által 2015-re hivatalosan közzétett uniós pályázati menetrendektől összesen 1553 milliárd forinttal és 210 pályázat megjelentetésével maradt el az intézményrendszer a 2014-2020-as uniós ciklus terhére - derül ki a Portfolio év elején frissített pályázati adatbázisából. Jól látszott tehát a tavalyi év során, hogy a fókusz még erőteljesebben a 2007-2013-as ciklus pénzkifizetésére irányult, és az új periódusbeli csúszások ezzel is összefüggtek. Az összképet persze jelentősen javítja, hogy egyrészt még december elején 1105 milliárd forintnyi keretösszeggel "tolt ki" nagy, 2014-2020-as időszakbeli közlekedési pályázatokat a kormány, másrészt az év utolsó hetében több százmilliárdnyi pályázat ömlött a piacra. Utóbbi nem feltétlenül javítja azoknak az éves pályázati menetrendeknek a hitelességét, amelyeket egyébként kifejezetten jó kezdeményezésnek tartunk. Mindenesetre 2015 végéig számításaink szerint már 3358 milliárdnyi EU-pályázat nyílt meg, ami a teljes, 7 évre szóló keretnek a 40%-át jelenti. Másfél év van tehát még arra, hogy a fennmaradó rész is megjelenjen, ami így óriási pályázati dömpinget vetít előre.
A magyar kormány által idénre hivatalosan közzétett uniós pályázati menetrendektől összesen 1880 milliárd forinttal tért az intézményrendszer - derül ki a Portfolio ma frissített nagy összegzéséből. Érthető tehát, ha a pályázatra készülők közül sokan úgy érezték: hiába várakoztak. Az összképet persze nagyban javítja, hogy december elején egyetlen nap alatt 1105 milliárd forintnyi keretösszeggel "tolt ki" nagy útépítési pályázatokat a kormány. Sőt, az év végi nagy hajrá jegyében csupán ma mintegy 200 milliárdnyi pályázati keretösszeg jelent meg. Ha viszont az idei tényeket Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökség vezetőjének tavaszi bejelentéséhez viszonyítjuk, akkor erőteljes túlteljesítést látunk, ugyanis bő 300 milliárddal több, 3032 milliárdnyi uniós pályázat jelent meg 2015-ben. Így most év végén elmondhatjuk, hogy már a 7 évre járó teljes uniós keretösszegnek a 40%-át meghirdette a kormány.
A dél-alföldi régióban év végéig még mintegy 10,5 milliárd forintnyi uniós forrást kell kifizetni a 2007-2013-as uniós keretköltségvetési időszak során megítélt támogatásokból és most az látszik, hogy az összesen körülbelül 1800 támogatott projektből mintegy 77 projekt zárása húzódhat át a jövő évre - válaszolta a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. (DARFÜ) az MTI megkeresésére. A DARFÜ tájékoztatása nem mindenben egyezik azzal, mint ami a kormány hivatalos pályázati oldalán elérhető adatbázisban látszik és a közlemény nem tér ki rá, hogy a közel 80 projekt zárására jövőre átcsúszása milyen negatív következménnyel járhat az országnak.
Megjelent pénteken a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely úgy módosítja a Környezet és Energia Operatív Programot, hogy 103 milliárd forinttal többet enged költeni a hatékony energiafelhasználást segítő programokra. Ezzel párhuzamosan viszont négy területről elvon forrásokat. A cél nyilván az, hogy ahol lassú a 2007-2013-as EU-források lehívása és nincs esély megfelelő mennyiségű számlát generálni, onnan elveszik a keretet (nehogy a végén tényleges uniós forrásvesztés alakuljon ki) és átcsoportosítják oda, ahol várhatóan le lehet azokat kötni projektekkel. A KEOP teljes keretének lehívása egyébként már viszonylag jól áll, hiszen becslésünk szerint a rendelkezésre álló 7 éves keretnek kb. a 93%-át már kifizettük.
Heteken belül mintegy 200 milliárd forintnyi átutalás érkezhet meg az Európai Bizottságtól Magyarországra a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban született minapi kedvező uniós döntés hatására - tudta meg a Portfolio egy névtelenséget kérő szakértő forrástól. Ennél kisebb, mintegy 95-155 milliárd forintnyi büntetés forog kockán a sok éve húzódó ún. aszfaltügyben, igaz ez várhatóan nem okoz majd uniós forrásvesztést Magyarországnak. Fontos részleteket tudtunk meg az összesen öt Operatív Program kapcsán Brüsszellel folytatott milliárdos nagyságrendű elszámolási vitáinkról. Ezek azonban még azért nem jelentenek komolyabb gondot, mert a kialkudott pénzügyi büntetési tételt - más számlák benyújtásával - még le tudja hívni Magyarország. A 2014-2020-as időszakban viszont már igencsak zsebre megy a játék, mert az ilyen büntetési tételeket a Bizottság levonja az országnak folyósítható keretösszegből, azaz egy-egy szabálytalan pénzfelhasználási ügy tényleges forrásvesztést okozhat. Ha a migrációs válság kezelése miatt máshogy szeretnénk elkölteni az EU-támogatásokat, akkor ezen módosítási javaslatokat nagyon nyitottan fogadná a Bizottság - jelezte a forrás.
A magyar kormány kifizette a mai nappal a 8200 milliárd forintos uniós támogatást, amit vállalt - többek között ezt hangsúlyozta a mai Kormányinfo nevű sajtótájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője azt is megjegyezte, hogy ezzel párhuzamosan van még egy 400-600 milliárdos árfolyamnyereség, amit még ki tud fizetni a kormány. De honnan jön ez és hogyan állunk az EU-források kifizetésében? Gyors helyzetkép, illetve háttér.
Bár már hetekkel ezelőtt megékezett az első hír arról, hogy a kormány 2017. június 30-ig ki szeretné írni az összes 2014-2020-as EU-forrásra a pályázatokat, de az erről szóló kormányhatározat csak múlt pénteken jelent meg és van benne további feladat is az illetékes négy miniszter számára.
A magyar kormány a pályázók felé a 7 évre rendelkezésre álló uniós forráskeretnek mintegy 92%-át fizette ki eddig, és kell még erőfeszítéseket tenni, hogy végül el tudja érni az összes forrás lehívását - hangzott el az MKT Közgazdász-vándorgyűlés mai EU-forrás szekciójának keretében. Pichler Balázs, a Miniszterelnökség főosztályvezetője előadásában azt is részletesen bemutatta, hogy pontosan mely területeken kell még ezen erőfeszítéseket megtenni. Az Operatív Programok szintjén a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programmal (TIOP) vannak most a legnagyobb bajok, igaz közben a Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP) is kell "kaparni", hogy a menetközbeni programmódosítás után sikerüljön az összes forrás lekötése. Regionális szinten pedig az észak-magyarországi és az észak-alföldi programokban van most a legnagyobb elmaradás az augusztus végi kifizetési célokhoz képest. Jó tudni egyébként, hogy a 7 évre járó összes uniós pénznek 86%-át papíroztuk le Brüsszellel, de csak 68%-át fizette ki a testület Magyarországnak eddig részben a kifizetések időigénye, részben felfüggesztése, megszakítása miatt. Utóbbi vitás ügyekből ered, de jó hír, hogy a Portfolio kérdésére kiderült: a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban a felfüggesztett 451 millió euró folyósítása heteken belül megtörténhet.
Az őszi hónapokban meglesz a 7 évre vonatkozó 8200 milliárd forintnyi uniós támogatási keret kifizetése, "sőt 9000 milliárd forint felett fogjuk zárni a következő időszakot" - jelentette ki az M1 szerda esti műsorában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára azt is hozzátette: ami a 8200 milliárdos uniós keret és a jelenleg 9000 milliárd forint feletti támogatási szerződésből, mint kifizetési kötelezettségből adódik, "az hazai költségvetési támogatásból valósul meg". Mindebből látszólag az következik, hogy a magyar államháztartás 892 milliárd forintos egész éves törvényi hiánycélja duplázódni fog az uniós projektek támogatási szerződésének kényszerű kifizetése miatt. A kép sokkal árnyaltabb, és távolról sem fenyegeti ilyen veszély a magyar büdzsét, sőt az sem zárható ki, hogy valójában alullövi a kormány a 2,4%-os GDP-arányos deficitcélt. Erre utal az is, hogy Csepreghy jelzése szerint a 9000 milliárd forint feletti támogatási szerződésre meg van a költségvetésben a fedezet.
Májusban még csúcsra pörgött a magyarországi EU-támogatások kifizetése jórészt a bónuszok bezsebelése miatt, júniusban és júliusban azonban csak csordogálásról beszélhetünk, így kezd egyre jobban elmaradni a teljesítmény az előre meghatározott havi céloktól - többek között ez derül ki a Portfolio szokásos hónap eleji kifizetési elemzéséből. Ha messziről, rendszerszinten nézzük a számokat, akkor úgy tűnik, hogy továbbra sincs okunk aggódni a beragadó uniós pénzek miatt, de vannak olyan programok, ahol azért ez nem zárható ki. Ezt azonban a kormány is felismerte és éppen emiatt hozott a közelmúltban is olyan döntéseket, amelyek ezt a kockázatot igyekeznek kiküszöbölni.
